Történelmi kitekintés

Mogyoród csinos nagyközség a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó járásában. A község neve a mogyoróval illetve a mogyoróbokrokkal hozható összefüggésbe, hiszen korábban Mogyoród mogyoróban gazdag település volt. Napjainkban azonban e tulajdonság már nem jellemző rá. A község kialakulása a 2. századra tehető.

Az első írásos mű, amely az 1074-es ütközetről tudósít, 1074 végén keletkezett. Ebben a csatában a németek által támogatott Salamon király vereséget szenvedett az árpádházi hercegekkel, Gézával és Lászlóval szemben, akik a győzelem emlékére a zsákmányból templomot és apátságot építtettek Mogyoródon. Ezután fejlődött Mogyoród településsé. A község a mai napig őrzi vallásos beállítottságát.

A lakosság kb. 90%-a katolikus, 10%-a pedig más-más felekezethez tartozik. A tatárjárást Mogyoród nagy emberi veszteségek árán élte túl. A török megszállás idején a lakosság szinte egyöntetűen református volt, s e tény az apátsági épületek pusztulásához vezetett. 1683-1720 között a település majdnem teljesen elnéptelenedett, majd 1737-ben megkezdődött a falu újratelepülése.

A templomon és az iskolán javításokat végeztek, megépült a kálvária, valamint új plébániát is építettek. A falu folyamatos létszámnövekedését a két világháború megállította, majd 1944-ben a II. világháború végét követően folytatódott a lakosok számának korábbi egyenletes növekedése.